Az osteochondrosis a gerincoszlop egyik leggyakoribb patológiája. Úgy gondolják, hogy főleg a nyakban vagy a hát alsó részén alakul ki. Végül is ezeken a helyeken a gerinc nagyon mozgékony és nagy stressznek van kitéve. De a legtöbb ember ülő életmódja és az asztalnál való hosszan tartó ülés oda vezetett, hogy a mellkasi gerinc osteochondrosisa egyre gyakrabban fordult elő. Bár sok esetben ezt a patológiát nem diagnosztizálják azonnal. Végül is a mellkasi osteochondrosis sajátossága, hogy tünetei nem specifikusak, és sok más patológiához hasonlítanak.
Általános tulajdonságok
Ez a degeneratív-dystrophiás betegség a mellkasi gerinc csigolyaközi lemezeit érinti. Ennek oka az anyagcsere folyamatok megsértése, ami a porcszövet elvékonyodásához és kiszáradásához vezet. Ennek eredményeként a fizikai megterhelés hatására a lemezek összeesnek és elveszítik értékcsökkenési funkciójukat. A gerinc csigolyái, szalagjai és ízületei fokozatosan érintettek. Az idegrostok és az erek károsodhatnak.
Ez a folyamat lassan fejlődik, ezért a patológiát nehéz diagnosztizálni. Ráadásul nem mindenki azonnal fordul orvoshoz, mert nem tudja, mi a veszélye a mellkasi osteochondrosisnak. De kezelés nélkül a betegség súlyos szövődményekhez vezethet. Mivel a gerinc ezen része felelős a belső szervek vérellátásáért és beidegzéséért, a mellkasi gerinc osteochondrosisának előrehaladott formájával különféle patológiák alakulhatnak ki. A bél perisztaltikája, a szív, a máj és az emésztőrendszer munkája zavart szenved. Pancreatitis, epehólyag-gyulladás, epeúti diszkinézia jelentkezhet. De leggyakrabban szövődmények jelennek meg a gerincben. A porckorongsérv és a bordaközi neuralgia mellett gerincvelő-kompresszió, spondylosis, isiász, testtartási zavarok alakulhatnak ki.
A mellkasi gerinc osteochondrosisa férfiaknál és nőknél egyaránt gyakori. Megjelenése nem is függ az életkortól, bár korábban azt hitték, hogy a degeneratív-dystrophiás betegségek csak az idősekre jellemzőek. De a modern fiatalok egyre inkább szenvednek az osteochondrosisban a helytelen táplálkozás és az ülő életmód miatt.
Úgy gondolják, hogy a leggyakoribb osteochondrosis a méhnyak. Gyakran a patológia az ágyéki régióban is előfordul. Ez a csontváz speciális szerkezetének köszönhető. A mellkasi régióban a gerinc kevésbé mozgékony, mivel kapcsolatban áll a bordákkal és a szegycsonttal.
A csigolyaközi lemezek itt vékonyabbak, a csigolyák pedig közelebb helyezkednek el egymáshoz. De ez a szakasz kevésbé érzékeny a sérülésekre és más külső hatásokra, mivel a terhelés egy részét a bordák és a mellkas veszik át.
Az osteochondrosis általában 7-11 csigolya szintjén jelenik meg. Ebben az esetben elsősorban az intervertebralis lemezek érintettek. Leggyakrabban a gerinc 1-2 szegmense érintett. De néha poliszegmentális osteochondrosis alakul ki, amelyben több lemez egyidejűleg elpusztul. Ritkán a patológia ebben a szakaszban önállóan fordul elő, általában a nyaki vagy ágyéki gerinc elváltozásával kombinálva. Ebben az esetben a tünetek kifejezettebbek, így könnyebbé válik a betegség diagnosztizálása.
A mellkasi osteochondrosis sajátossága, hogy terhelés után ritkán jelentkezik hátfájdalmak, mint például akkor, ha a nyaki vagy ágyéki gerincben lokalizálódik. A patológiát a kezdeti szakaszban összekeverik a szív- vagy tüdőbetegségekkel. Végül is a fájdalmak gyakran a mellkasban lokalizálódnak, légszomj, hányinger, hidegrázás jelentkezik. De a mellkasi osteochondrosis megnyilvánulásai nem túl világosak, ezért a betegek nem mindig mennek orvoshoz a kezdeti szakaszban. Emiatt a patológia előrehalad.
Betegség kialakulása
A mellkasi osteochondrosis veszélye az, hogy más betegségeknek "álcázott". A patológia lassan fejlődik ki, a betegek közül ritkán fordul elő orvoshoz a kezdeti szakaszban. Az osteochondrosis az intervertebralis lemez elvékonyodásával kezdődik. Magja ellaposodik, héja megreped és kiszárad, a csigolyák pedig közelebb kerülnek egymáshoz. Ebben a szakaszban általában nincs nagyobb kellemetlenség, csak enyhe izomfeszülés. Ha a betegség kimutatható, akkor a porckorongok állapotának helyreállításával teljesen gyógyítható.
De általában az osteochondrosis progressziója folytatódik. A környező lágyrészekben gyulladásos folyamat indulhat meg, az ízületi kapszulák szenvednek. A gerinc mozgékonysága csökken, a csigolyák elmozdulhatnak. Ha a megnövekedett fizikai aktivitás folytatódik, a csigolyák egymáshoz való súrlódása miatt mikrorepedések jelennek meg rajtuk. Ebben az időben szorítás érzése van a mellkasban, fájdalom a felsőtest bármely mozgása esetén.
Az osteochondrosis harmadik szakaszában az intervertebralis lemezek nagyon elvékonyodnak, kiemelkedések és sérvek jelennek meg. A gerinc mozgékonysága szinte teljesen korlátozott. A csigolyákon osteofiták kezdenek kialakulni. Ezt a szakaszt kifejezett radikuláris szindróma jellemzi, mivel az idegrostok károsodnak. Ebben az esetben a belső szervek munkája súlyosan megzavarodik. A legtöbb esetben ebben az időben a beteg orvoshoz fordul és elkezdi a kezelést. Ha ezt nem teszik meg, a szövődmények rokkantsághoz, a gerincvelő összenyomásakor pedig teljes mozdulatlansághoz vezethetnek.
Az osteochondrosis utolsó szakaszát a lemezek teljes megsemmisülése és funkcióik elvesztése jellemzi. A csigolyák csontszövete elkezd összeomlani, így a gerinc mozgékonysága teljesen leromlik. A mellkasi osteochondrosis összes vegetatív és radikuláris tünete egyértelműen kifejezett.
A mellkasi osteochondrosis kialakulása hullámzó. Ez általában egy krónikus folyamat, amely lassan, csekély kellemetlenséggel halad. Fokozott fáradtság, gyengeség jelentkezhet. És ha külső tényezőknek vannak kitéve, éles fájdalmakkal súlyosbodik. Ebben az esetben a betegek gyakran kórházba kerülnek, mivel a rohamot levegőhiány, légzési nehézség, mellkasi vagy hasi fájdalom kísérheti.
Okoz
A mellkasi osteochondrosis fő oka, mint más formáiban is, az ásványi anyagcsere megsértése. A degeneratív-dystrophiás folyamatok következtében kitüremkedés vagy porckorongsérv jelenik meg, elvékonyodnak és megszűnnek funkcióik ellátása, a csigolyák fokozatosan összeesnek, az osteophyták nőnek. Ennek oka leggyakrabban a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, ami az alapvető tápanyagok hiányához vezet, vagy a porcszövet összetételének korral összefüggő változásai. A porckorongok degenerációja a gerinc rossz keringéséhez, rossz szokásokhoz vagy örökletes hajlamhoz is vezethet.
De az ásványi anyagok hiánya nem mindig vezet osteochondrosishoz. Ehhez provokáló tényezőkre van szükség, amelyek magát a gerincet befolyásolják.
Ezért ennek a patológiának a következő okai is megkülönböztethetők:
- gyakori statikus terhelések a gerincen;
- hosszan tartó ülés kényelmetlen helyzetben az asztalnál;
- súlyemelés;
- elhízottság;
- a gerinc vagy a környező szövet sérülése;
- erősportok gyakorlása;
- rachiocampsis;
- az izomfűző gyengesége;
- a csontváz veleszületett rendellenességei;
- súlyos hipotermia;
- ideges túlfeszítés.
Kiderült, hogy azok, akik hosszú időt töltenek kényelmetlen helyzetben az asztalnál vagy autót vezetnek, valamint azok, akik nehéz fizikai munkát végeznek, a leginkább érzékenyek a patológia kialakulására. Valójában mind a megnövekedett terhelés, mind azok teljes hiánya egyaránt káros a csigolyaközi lemezekre.
Ezenkívül az osteochondrosis gyakran alakul ki az osteochondropathiában szenvedő fiatalokban. Ez a patológia általában a serdülőkorban az alsó mellkasi régióban alakul ki. Jellemzője a csigolyák szivacsos szövetének elhalása, a gerinc deformitása és a neurológiai tünetek megjelenése. A patológia előrehaladtával az osteochondrosis bonyolítja.
A patológia megnyilvánulásai
A mellkasi gerinc osteochondrosisának fő tünetei a fájdalom, a radikuláris szindróma és a belső szervek diszfunkciója. A fájdalom ebben a patológiában éles, paroxizmális vagy fájdalmas lehet, állandó, mozgással növekszik. Néha a betegek akut pancreatitis, epehólyag-gyulladás vagy urolithiasis gyanújával kerülnek kórházba. Végül is a fájdalom nem mindig lokalizálódik az érintett csigolyák területén. Ezért a mellkasi osteochondrosis gyakran összetéveszthető más szervek patológiáival.
Ezenkívül ebben a betegségben a gerinc degeneratív folyamatait szinte mindig érrendszeri rendellenességek vagy bordaközi neuralgia kíséri. Ez a gerinc speciális szerkezetének köszönhető ebben a szakaszban - egy kis távolság a csigolyák és a nagyszámú ideg és véredény között.
A mellkasi osteochondrosis gyanúja a felsőtest mobilitásának korlátozásával, a görnyedtség növelésével gyanúsítható. Gyakran előfordul interkostális neuralgia. Az akut fájdalom több óráig vagy tovább is tarthat. Kiválthatja súlyemelés, hosszú ideig tartó statikus testtartás, hipotermia.
Ha az edények érintettek, a bőr vérellátásának és táplálkozásának megsértése van. Emiatt megnövekszik a körmök törékenysége, a bőr kiszáradása és hámlása. Gyakran megfigyelhető a bőr hidegsége és a végtagok hidegsége.
A fájdalom jellemzői
A mellkasi régió osteochondrosisában fellépő fájdalom intenzitása és lokalizációja eltérő lehet. A fájdalom általában a mellkasban vagy a lapockák között jelentkezik. Súlyosbodik a kar felemelése, a test elfordítása vagy hajlítása, köhögés vagy tüsszögés. A fájdalmak lehetnek élesek, nyomósak, fájdalmasak.
Általában az ilyen érzéseket két csoportra osztják: dorsago és dorsalgia. A Dorsago a lapockák közötti heveny fájdalom rohama. "Mellkasi lumbágónak" is nevezik. A fájdalom olyan erős, hogy megakadályozza a személy mozgását. A háti roham általában az első mozdulatnál hosszú álló helyzetben való tartózkodás után következik be. Izomgörcs kíséri, így a légzésfunkció károsodik. Az érzés a lapockaig, a bordák között a mellkasig terjed. Az osteochondrosisos mellkasi fájdalom az angina pectoris rohamához hasonlít, de ezzel ellentétben a nitroglicerin nem távolítja el. Ezenkívül a fájdalom fokozódik, amikor megnyomja a csigolyákat.
A dorsalgia krónikus, enyhe fájdalom. Általában fokozatosan kezdődik, enyhe kellemetlenséggel a mellkasi gerincben. Ilyenkor a fájdalom felerősödhet hajlításkor, forduláskor, karemeléskor, sőt járás közben is. Ez súlyosan korlátozza a beteg mozgását. Ezenkívül a fájdalom fokozódása figyelhető meg mély lélegzetvétellel, hosszú ülő helyzetben való tartózkodás után vagy éjszaka. A dorsalgia 2 héttől egy hónapig tarthat. A mellkasi szorító érzés és a légszomj érzése hasonlíthat a tüdőgyulladásra, de a betegnek nincs köhögése vagy láza.
Radicularis szindróma
Amikor az ideggyökerek csigolyáit vagy görcsös izmait összenyomják, a mellkasi régió osteochondrosisának jelei hangsúlyosabbá válnak. Hiszen a gerinc ezen a részén elhelyezkedő gerincvelői idegek felelősek a bőr beidegzéséért, a végtagok motoros funkcióiért és a belső szervek működéséért.
A hát-, mell- vagy hasi fájdalmak mellett az idegek összenyomódása a következő tünetekkel jár:
- a végtagok parézise vagy részleges bénulása;
- a bőr érzékenységének megsértése;
- zsibbadás, égő érzés, bizsergés, futó "libabőrös" érzés;
- az ínreflexek megsértése;
- reflex izomgörcs;
- trofikus változások a bőrben - hajhullás, elszíneződés, szárazság és hámlás.
Ezeknek a tüneteknek az intenzitása fokozódik fizikai erőfeszítéssel, mély belégzéssel, hosszan tartó üléssel, hipotermia vagy stressz után.
Vegetatív rendellenességek
A mellkasi gerincben nagyon sok ideg és ér található, amelyek biztosítják a belső szervek normális működését. Ezért az osteochondrosisban különféle vegetatív rendellenességek figyelhetők meg. Az érintett csigolyák lokalizációjától, valamint a patológia stádiumától függenek.
A felső mellkasi régió gerincének elváltozásai esetén kellemetlen érzés a nyelőcsőben, kóma érzése a garatban. Nyelési nehézség, hangváltozások jelenhetnek meg. A középső mellkasi csigolyák felelősek a májért, az epehólyagért, a gyomorért és a hasnyálmirigyért. Ezért, amikor megsemmisülnek, a tünetek gyakran hasnyálmirigy-, epehólyag- vagy gyomorhuruthoz hasonlóak. Ha a degeneratív elváltozások az alsó mellkasi csigolyákat érintették, problémák léphetnek fel a belekben és a nemi szervekben.
A betegek gyakran fordulnak orvoshoz hasi fájdalommal. Általában este vagy fizikai munka után rosszabbodnak. Ezenkívül a fájdalom nem kapcsolódik a páciens étrendjének jellemzőihez. Ez a gasztrológiai szindróma jellemző a mellkasi osteochondrosisra. De a hasi fájdalom, a belek megzavarása, az émelygés és a puffadás ellenére az emésztőrendszer munkájával kapcsolatos problémák nem találhatók. Ezek az érzések a gerinc idegeinek és ereinek károsodásából erednek.
Diagnosztika
Tekintettel arra, hogy a mellkasi osteochondrosis jelei nem specifikusak, a patológiát csak átfogó vizsgálattal lehet kimutatni. Ugyanakkor nagyon fontos megkülönböztetni más betegségektől. A gerinc röntgen- vagy tomográfiája segít kizárni a spondylopathiát, a rheumatoid arthritist, a spondylitis ankylopoetikáját.
De más vizsgálati módszerekre is szükség van. Ez egy vizeletvizsgálat, általános és biokémiai vérvizsgálat, fluorográfia, EKG, MRI vagy a belső szervek ultrahangja. Egy ilyen vizsgálat lehetővé teszi az olyan patológiák kizárását, mint a hasnyálmirigy-gyulladás, gyomorhurut, gyomorfekély, szívroham, tüdőgyulladás és urolithiasis.
Kezelés
A mellkasi gerinc osteochondrosisának kezelésének átfogónak kell lennie. Mivel a patológia oka a degeneratív folyamatok, lehetetlen teljesen gyógyítani. Csak a kezdeti szakaszban, amikor a csigolyák szerkezete még nem sérült, és a porckorongok mérete csak kismértékben csökkent, lehet ezt a folyamatot megállítani és a gerinc funkcióit helyreállítani.
De általában a mellkasi osteochondrosis kezelése a szövetpusztulás lelassítására, a fájdalom és a neurológiai tünetek enyhítésére, valamint a mobilitás helyreállítására irányul. A terápiás módszerek megválasztása a patológia stádiumától, a degeneratív folyamatok helyétől, a megnyilvánuló tünetektől függ. A kezelést a lehető legkorábban el kell kezdeni, akkor nagyobb a lehetőség a szövődmények elkerülésére.
Különösen akkor fontos orvoshoz fordulni, ha erősen fáj a hát, és a lövő fájdalom a mellkasra vagy a lapockára sugárzik. Az ilyen súlyosbodás speciális módszerekkel eltávolítható. Általában ezek a gyógyszerek tabletták vagy injekciók formájában, különféle kenőcsök vagy tömörítések, fizioterápiás eljárások. Szükséges a gerinc immobilizálása is: a betegnek ágynyugalom és több napig tartó mozgáskorlátozás látható.
A roham eltávolítása után a kezelés nem áll le. De most a fő célja a degeneratív folyamatok megállítása és a szöveti trofizmus helyreállítása. Az erre szolgáló gyógyszerek közül chordroprotektorokat, vitaminokat és az anyagcsere javítására szolgáló eszközöket használnak. Ezenkívül masszázs- és fizioterápiás eljárások, valamint fizioterápiás gyakorlatok szükségesek. Ezenkívül a speciális gyakorlatok végrehajtásának állandónak kell lennie. A szövődmények megelőzése érdekében az étrendet figyelemmel kell kísérni, hogy a szervezet minden szükséges vitamint és ásványi anyagot biztosítson. Nagyon fontos az életmód is: a megfelelő matrac és párna kiválasztása alváshoz, szék a munkához, a pihenés és a fizikai aktivitás váltakozása.
A mellkasi osteochondrosis meglehetősen súlyos patológia, amely ha nem kezelik, veszélyes szövődményekhez vezethet. De a diagnózis nehézségei ahhoz a tényhez vezetnek, hogy a betegség gyakran előrehalad. Ezért nagyon fontos a helyes életmód és a porckorongok pusztulását kiváltó tényezők elkerülése. Ez segít megelőzni az osteochondrosis kialakulását és a gerinc egészségét.